A veszélyek
A helyzet az, hogy a lovak híresek arról tavasszal, hogy hiába van elegendő széna előttük, akkor is a friss zöldet kívánja, keresi. Ennek az oka nagyon egyszerű: A zsenge hajtások, friss fű édesebb mint a tavalyi öreg széna. Tavasszal viszont ez veszélyt jelenthet, mivel a zsenge fű között, már ott lapul néhány korán feltörekvő mérgező növény és gyomnövény is.
Nemcsak egyes fajok veszélyeztetik a lovak egészségét, de a fiatal hajtások gyakran több vagy erősebb mérgező anyagot tartalmazhat, mint a kifejlett növények. Mivel ilyenkor a lovak arra törekszenek, hogy minél több friss zölddel megtöltsék a hasukat, előfordulhat, hogy nem válogatják ki a növényeket és így véletlenül bármilyen mérgező növényt ehetnek meg. Heti szinten javasolt ellenőrizni a legelőket, és figyelni kell a növényeket, környező területet. Ez különösen fontos tavasszal, amikor az új növények populációi látszólag egyik napról a másikra megjelenhetnek.
Az átgondolt legeltetési koncepció azért fontos, hogy a szervezetet és az anyagcserét ne terhelje túl a takarmányváltás, vagy legrosszabb esetben ne vezessen laminitishez vagy kólikához.
☝🏻 Miért olyan kritikus a legeltetés?
Amint a nap erősödik, a növekvő fűben poliszacharidok azaz összetett szénhidrátok (cellulóz, keményítő, pektin,) keletkeznek. Ezt a cukorvegyületet raktározza el a növény a további növekedéshez egy hideg éjszaka után.
Amikor a lovak a kora reggeli órákban kimennek a legelőre, a „terhelt” legelő füvekből ezt a tömény fruktánt fogyasztják el. A ló számára ez igen nagy tejsavbaktérium terhelést jelent, amelyek az emésztés során a bélben képződnek és az emésztő enzimek nem képesek lebontani, így tovább jutnak a vastagbélbe. Emiatt a vastagbél pH-értéke savas irányba tolódik, ami a cellulózt emésztő bélbaktériumok „tömeges pusztulásához” vezet. Ezen baktériumok hiánya miatt az úgynevezett rothadó baktériumok akadálytalanul szaporodhatnak.
A bélrendszer természetes baktériumflórája gondoskodik arról, hogy ellássa az anyagcserében és az immunitásban játszott fontos szerepüket. Normális esetben az ún. egészséges bélbaktériumok vannak többségben, ami nem engedi a káros mikrobák elszaporodását. Ha azonban megváltozik az aránya a „jó” és a „rossz” baktériumoknak, a bélnyálkahártya védelmező funkciója károsodik, és áteresztővé válik, a szervezetet elárasztják a toxikus anyagcseretermékek, allergének a véráramba kerülve. Ezzel párhuzamosan a fontos tápanyagok (vitaminok, ásványianyagok, nyomelemek) felszívódása is mérséklődhet. Mindezek talaján allergia, ekcéma, viselkedésbeli és akár izom-, izületi problémák alakulhatnak ki.
Ez a bélrendszeri egyensúlyhiány további következményekkel jár a szervezetre nézve:
➡️ Máj és vese: A felszabaduló méreganyagok akadálytalanul átjutnak a bélfalon keresztül a véráramba. A méregtelenítő szervek nagy terhelésnek vannak kitéve, mert metabolizálni kell a méreganyagokat gyakorlatilag folyamatosan.
➡️Paták: Az endotoxinok eljutnak a patákban futó finom erekbe, ami gyulladást (laminitiszt) okozhat.
➡️ Bél: A cellulózbaktériumok elpusztulása erős gázképződéshez vezethet. Ebből kólika alakulhat ki, mert a gázok nem nyomódnak ki elég gyorsan a megterhelt belekben.
🌿 Mi lenne a helyes?
A legeltetés kezdete és vége 🕒- legeltetési időt minden lóra korlátozni, valamint figyelni kell az időt és a hőmérsékletet. Körülbelül 3-4 hét alatt a bélrendszer lassan hozzászokik az új tápanyaghoz. Ideális esetben a fű magassága a legeltetés megkezdésénél eléri a 20-25 cm-t. Ennél a hossznál a fű kevesebb fruktánt, de több nyersrostot tartalmaz.
Ha napsütéses az idő, és az éjszakai hőmérséklet is viszonylag meleg marad, a lovakat a kora reggeli órákban javasolt legeltetni. Így a növények az este alatt az előző napi energiát (cukrokat) a növekedésre felhasználják és reggel alacsonyabb lesz, optimálisabb a lovak számára. Viszont ahogy a nap melegszik, ez a cukortermelés elölről kezdődik, így ilyenkor próbáld már korlátozni lovad hozzáférését a fűhöz. Aszályos időben és extrém nappali-esti hőingadozásnál a fruktán akár 30%-al is megemelkedhet.
Legeltetési időszak megkezdésekor és közben különös figyelmet kell fordítani a ló méregtelenítő szerveire is. Máj és vese serkentő keserű gyógynövényeké a főszerep, mint a pitypang levél, gyökér, articsóka, máriatövis mag, csalán, ragadós galaj, amiket a Pacitea antitox keverékében is találunk. Egy természetes méregtelenítő kezelés, amely tehermentesíti a méregtelenítő szerveket. Így az anyagcsere optimálisan támogatott.
Emellett egy kevés zeolit etetése 2-3 hétig (kovaföld / klinoptilolit néven ismert, aka. diatomaceous earth) közvetlenül a belekben képes megkötni a méreganyagokat, gondoskodik a bél tisztításáról és a jó bélbaktériumok szaporodásáról.
A rét nagyon különbözik a dús füvű legelőtől. Míg egy tipikus legelőn 2-3 erős és szívós fű dominál (legelőfű, réti fű), a mezei réten, a különféle füvek, gyógynövények, vadvirágok, hüvelyesek, gombák,... mind összekapcsolódnak és szimbiózisban kiegészítik egymást és ez biztosítja a diverzitást a ló bélflórájának is = természetes prebiotikum. Érthetően egy ilyen rétet nehéz fenntartani, mivel ezek a növények nem bírják az intenzív legelést, taposást. Ilyen esetben segítsegedre lehet a szakaszolt legeltetési forma, folyosókat megnyitni, vagy a paddock paradise rendszer is, ahol tudod korlátozni a rajta töltött időt.
❗További fontos szempontok!
A ló szervezetének mozgásra is szüksége van, hogy az emésztés, bélmozgás és az anyagcsere optimálisan működhessen. Ez lehet egy edzés, földimunka vagy egy laza terep is, és természetesen a napi szabad mozgás lótársakkal. Még ha a lovad nem is tud naphosszat kint a legelőn tölteni, ideális esetben a nap egy részében lehetőség szerint legyen karámban.
A legeltetési időszakban a lovad több fehérjét és energiát vesz fel a legelőn (többet mint az idáig etetett szénából), ezt vedd figyelembe amikor a koncentrált táp, müzli vagy pellet adagját számolod, és szükség esetén módosítsd azt!
Comments